Néhány évvel ezelőtt egy papírdarabra felírtam pár kósza gondolatot. A lap egyik oldalára azok a szavak kerültek, amelyek egy királyfit jellemeznek. Mellé pedig a király vonásai. Ezt a kis fecnit azóta is magamnál hordtam. Egyrészt, hogy valamikor írjak belőle egy szöveget. Másrészt, mert megfogalmaztam ennek a posztnak az előzményét. De sosem árt emlékeztetni magunkat arra, amit megtanultunk.
Hadd idézzek fel pár részletet azért, hogy nekünk nőknek miért fontos ez a kérdés.
„Feltettem a kérdést a tanítványaimnak: királylányok vagy királynők vagytok, szeretnétek lenni? Mert mindannyiunk életében eljön a pillanat, amikor ezt tisztázni kellene. Ugyanis a válasz függvénye a viselkedésünk a mindennapokban, de akár a párválasztás is.
Mert ha adott a Királylány, a Királynő, a Királyfi és a Király, akkor kinek ki a párja?
– A Királylány egyenrangú társa a Királyfi.
– A Király az ő apukája.
– Ahogy a Királyfi anyukája a Királynő.
– Így a Királynő méltó partnere a Király.
Vagyis, ha Királylány vagy, akkor nem leszel egyenrangú egy Királlyal. Hierarchikusan feletted fog állni, uralkodhat rajtad, vezethet, kereteket szabhat. Ahogy a Királynő próbálhat férfit nevelni egy Királyfiból, de ha sikerül, akkor is anyaszerepben marad. Nem fog igazán felnézni a pasira, aki könnyen el is hagyja egy rebegő pillájú Királylányért, hisz mellette többnek képzelheti magát.
Ha egy kis Királyleány hozzámegy egy Királyhoz, Királyné lesz belőle. Ami szép szerep, de alárendelt, ugyanis ő a férje által jutott hatalomhoz. Egy Királynő azonban a saját jogán uralkodik. Megtanulta, felépítette a külső-belső birodalmát. Tisztában van az értékével, az erejével. Bölcsen, termékenyen él. Tudja, mikor kell harcolni és mikor békét kötni. Ő már egyenrangú a Királlyal.
Amikor felébred bennünk ez az Úrnő archetípus, már nem akarunk Királyfikkal bohóckodni. Az is jó volt, de már nem vonzóak ezek a viselkedésminták.
…A Férfi dönt, a Nő választ. Nagy kedvenc mondásom, melyhez tartom magam. Ha már Királynő szeretnék lenni, nem pincsikutya… Ám manapság nem olyan könnyű feladat ez, hisz a pasik nem döntenek, hanem válogatnak… „
De mégis, mi különböztet meg egy Királyt a Királyfitól?
Az életkora? Dehogy. Manapság több érett, önálló, céltudatos, önmagáról gondoskodó, a szüleiről levált huszonéves férfit látok, mint negyvenest.
A pénztárcája? Ugye ezt nem gondolod komolyan?
Az egyéb méretei? A kérdés abban a pillanatban válik költőivé, hogy felmerül a lehetőség, hogy bárki láthatja az említett férfi adottságait…
A válaszom a jellemében és a viselkedésében rejlik.
Ha egyetlen szópárt keresnék e két karakter jellemzésére, ezt mondanám:
Potencia vs. Potenciál
A „potens” szó azt jelenti, „tehetős”. Ez alatt nem csak a vagyont értjük. Benne van a tetterő, a kreativitás, az alkotóképesség, a szenvedély, a szexualitás, a teremtőerő. Egy potens férfi nem csak az ágyban aktív. Birodalmat épít, mint egy Király.
Mi az ellentéte? „Impotens”, azaz tehetetlen. Ha egy pasi nem éli a benne rejlő Királyt, nem alkot semmit. Nem sikeres, vagy nem annyira, mint lehetne. És igen, ez kihat a szexualitására is. A tartalmatlan életét, melyben nincs jelen egy nő szeretete (amit nagy eséllyel nem tud (na) elfogadni, értékelni, megbecsülni és viszonozni), szexuális kompenzálásokkal igyekszik kitölteni. Ezért ennyire gyakoriak a negyven pluszos férfi korosztályban az alkohol- és drogproblémák, a megcsalások, a hazugságok, a bulizgatások és csajozások… És tudod, miért van tele az éjjeli tévéműsor potencianövelő gyógyszerek reklámjával? Mert etéren is kívülről keresik a megoldást. De megsúgok nőként egy titkot. Egészséges határokon belül egy nőt nem az érdekel, hogy meddig tart az aktus. Mert a minőségi szex nem itt kezdődik, és nem az orgazmussal ér véget.
Ezzel szemben a „potenciál” kifejezés a lehetőséget jelenti.
Vagyis egy Királyfiban ott a lehetőség, hogy Királlyá váljon.
Azáltal, hogy levetkőzi a gyermeteg viselkedésmintákat, és felnőtt Férfivá érik.
Egy Királyfinak nincs birodalma. Nincsenek saját javai, amiket ő teremtett meg. Nem hozott létre, és nem működtet semmi jelentőset. Sem családot, sem hivatást. Ha vannak eredményei, azokat nagyrészt másoktól kapta. Folyamatosan a szülei, a főnökei árnyékában él.
Egy gyermek nem tud pénzt keresni, vagyont, otthont építeni. Csajozni tud, nősülni nem. Dugni tud, szeretkezni, gyermeket nemzeni nem. A szexualitásban a mennyiséget hajtja a minőség helyett. Elmélyülni, odafigyelni magára és a másikra képtelen, ezért még ha érdekli egyáltalán a nő orgazmusának megléte, az sem a partneréről szól, hanem a saját egojának a simogatásáról. És mivel ezek a felszínes ágyjelenetek egy ponton túl semmi értéket nem jelentenek, egyre fokozottabb ingerekre van szüksége (pornó, drogok, deviáns körülmények stb.)
A Királyfi követel, de nem ad. A nőben az anyját, a cselédjét, és a szajháját látja, nem a társát. Egy eszközt, amely arra hivatott, hogy kielégítse a szükségleteit. De mivel ez szerinte alanyi jogon jár, nem vállalja fel a férfi szerepeket, és hisztizik, ha valamit nem kap meg.
Egy Királyfit onnan is fel lehet ismerni, hogy páváskodik. A legtöbbjük jellemzően magamutogató. Ki a testét, ki a kocsiját, ki a ruháit, ki a csaját, ki a vagyonát villogtatja. Büszkélkedik, de mivel mindezek csupán felszínes eredmények, ráadásul a legtöbbet nem maga teremtette meg, ezért büszke nem tud lenni rájuk. Így inkább cserélgeti ezeket. Válogat, nem dönt. És mivel szeretné értékesnek érezni magát, de megdolgozni, felelősséget vállalni (még) lusta, ezért inkább a külső megerősítéseket hajtja, melyekre a közösségi média kora igen komoly és káros teret szolgáltat. De ez a bizonyítási vágy az idő előrehaladtával egyre nagyobb ellentétbe kerül a valós lehetőségekkel (kivéve persze, ha potencianövelő pótszerekkel látszólag aktív szexuális életet él, miközben pár hetente cseréli a csajokat, akik addig vannak mellette, amíg ki nem derül, hogy légvár az egész…). Ám ahogy fokozódik a belső feszültség, úgy romlik az állapot, mely az élet minden területén jelentkezik.
Vagyis láthatjátok, hogy Királyfi lehet akár egy idősebb pasi. Lehetnek autói, bankszámlái, mindenféle jól mutató fotói a neten. Lehet kockás hasa, vagy órákig álló pénisze. De ettől még nem Király…
Tudom, ez egy elég éles jellemzés volt. Még nekem is fájt, belegondolva abba, hány pasit engedtem az életembe, akikben láttam a szunnyadó Királyt. Csókolgattam a békákat, mert ott volt bennük a lehetőség. De a béka nem a csóktól válik királyfivá. És a királyfi nem attól lesz király, hogy egy királylány odaadja magát neki.
Mindig a Nő emeli a Férfit. A Hold várja be az égbolton a Napot. De csak akkor, ha a páros hímtagja akarja, eldönti, megy, cselekszik, megküzd a külső-belső sárkányokkal, kitart és tudja, mi a célja. Miközben Királlyá érik…
Egy igazi király nem csak okos, hanem bölcs. Gondolkodik, az elméjét és az érzelemvilágát legalább annyit edzi, mint a testét. Folyamatosan tanul, olvas, művelődik. Van tudása mindarról, ami számára fontos. Véleményt alkot, és ezt képes kommunikálni.
Érett értékrenddel bír, amely a számára valóban fontos pilléreken alapul. Olyan értékeket követ, amelyek nem a pillanatnyi vágyai kielégítését szolgálják, hanem egy élet célját. Valódi értéket teremt élete minden területén. Emellett tiszteletben tartja a többiek határait. Nem okoz kárt másokban azért, hogy neki jó legyen.
Képes önálló döntéseket hozni. Nem feltétlen egyedül, hiszen egy jó királynak jó tanácsadói vannak. Tiszteli a segítőit, kikéri a véleményüket, megfontolja ezeket. Majd a lépéseit a döntéseihez igazítja, és a környezet reakciói alapján teszi meg.
Belső tartással rendelkezik. Nem pöffeszkedik, nem feszít izompólóban, kocsiablakban, fotókon… Ő már bizonyított, és minden nap teremt. A szerettei büszkesége és a valódi eredményei épp elég sikerélményt jelentenek számára. Büszke magára, és tudja, hogy a jelentőségteljes személyek büszkesége megalapozott, így el tudja fogadni, meg tud elégedni ezzel.
Azokból a dolgokból és emberekből merít erőt, akik jelen vannak az életében, és akikkel fontosak egymásnak. Nem pazarolja értékes energiáit felszínes kapcsolatokra. Ezeket is ápol, ha kell, de a helyén kezeli. Prioritást a valóban lényeges emberek és tevékenységek élveznek. Ezekre mindig jut ideje, figyelme.
Társat választ, nem barátnőt. Nem tenderezteti Tinderen a csajszikat, nem randizik párhuzamosan több nővel. Már a párkereső fázisban megtiszteli a nőt azzal, hogy egyenes, őszinte, tisztességes, és a figyelmét kizárólag őrá irányítja. Ha megtalálja azt a nőt, akivel hasonló értékek mentén élik az életüket, akiben látja a méltó és egyenrangú partnert, akkor döntést hoz mellette. Minden egyes nap. És a döntése mellett kitart. Hűséges, lojális, tisztességes, minden pillanatban.
Értékeli, megbecsüli és tiszteli a Nőt. Hálás mindazért, amit társa érte, értük tesz. Vállalja egy kapcsolatban, családban a férfiszerepeket, megteremti a kereteket, és jó érzéssel tölti el, amikor ezeket a nő megtölti tartalommal, szépséggel, melegséggel.
Úgy hordozza a tenyerén a szeretett nőt, mint egy értékes gyémántot. Nem büszkélkedik vele, nem mutogatja, ám nem is rejti el. Tudja, hogy a nő ragyogása az ő fényét fokozza. A nő boldogsága, biztonságérzete jelentős részben az ő érdeme. Törekszik boldoggá tenni a társát, hiszen amellett, hogy örömmel tölti el annak csillogó szeme, látja önmaga legjobb változatát a szeretett asszony szerelmes pillantásában.
És bár ő sem tökéletes, hibázik néha, ezt képes elismerni. Egyikünk sincs sosem készen, mégis nap mint nap törekszik arra, hogy fejlődjön.
Folytathatnánk a sort a végtelenségig.
De kérlek, akár nő vagy, akár férfi, aki ezeket a sorokat olvasod, ne tekintsd bántásnak a szavaimat. Nem baj, ha valaki Királyfi, csak ne akarjon egy Királynőt cseléddé tenni. És az végképp nem probléma, ha az illető még úton van a Királlyá válás felé. Én nagyon becsülök minden férfit, aki törekszik erre, és járja az útját, amelyen a mese végére elnyeri a párja kezét és a birodalmat, amelyet képes felvirágoztatni és működtetni.
Valamint bátorítok minden nőt, hogy először váljon ő maga Királynővé, aki méltó társa, támogatója, támasza, ereje, célja lehet egy Királynak.
Mert megérdemeljük. Férfiak és nők egyaránt. Mindannyian.
