Vasárnap délután. Napfény, kutya, barátság. Séta a tó partján. Töltődés. És a vízzel áradó érzések, gondolatok… Mi jut mindig eszembe róla? A mélység. Hiányzik. Békével tölt el, ahogy nézem a tiszta, egyszerű leképeződését a természetben. Nem értem, miért távolodtunk el tőle? Világ életemben kérdés volt a „felszínességhez” való viszonyom. Egyrészt, mert amikor rám néznek ismeretlenek, …
Eme írásom az előző (Valóság vs. illúzió) folytatása is lehetne. És ahogy az igencsak megosztotta az olvasókat, a mostani sem lesz kivétel… Belső utamat járva tovább vittem a korábban feszegetett kérdést. Figyeltem az emberi kapcsolataimat, a szakmai eseményeket, és egy mélyen megrendítő párhuzamra leltem. Észrevetted már, hogy a felvállalás terén mennyire végletesen működünk? Hány olyat …
Ez az a mondat, amit táncórán többször hallanak a tanítványaim. És mégsem mindig hallják meg. Ilyenkor mosolygok. Emlékszem, hogy én, a perfektcionista Bak, hogyan akadtam volna fenn ezen pár éve. De nem csupán a személyiségjegyek okozzák, hogy képtelenek vagyunk toleránsak lenni akár önmagunkkal szemben. És ami kint, az bent… Hogy legyek türelmes, elnéző, megértő, támogató …
Tegnap visszatértünk a stúdióba közel másfél hónapos kényszerszünet után, amit a beázások okoztak. Haza. És az új kezdő csoport is elindult este, így tényleg egy új kezdet érzése járta át a napot. Sokan kérdezték az utóbbi hetekben, hogy bírom ezt a helyzetet ennyire vidáman végigcsinálni. Egyrészt úgy, hogy nem mindig mosolyogtam. Voltak nehéz napok, amikor …
Tapasztaltad már, hogy minden összefügg, és valahogy az időzítések sem véletlenszerűek? Hetek óta érlelődnek gondolataim ezzel kapcsolatban, melyek az órákon, a tánc(terápiá)ban azonnal kézzelfoghatóvá válnak. Miért táncolunk? – merül fel a kérdés. Ha erről érdeklődöm a tanítványaimnál, alig egy-két ember vágja rá azonnal, hogy mert JÓ! Kollégákat, zenészeket, sportolókat interjúvolva szintén hasonló az arány. Mintha …
