Önelfogadás 2. rész – Avagy miért keresünk kifogásokat, ha kell egy új cipő?

Folytassuk a nőiségünk megélésének elemzését, ennek fontos alapjait. Olvashattad „A szürke kanca tanításai az életről” című cikksorozatot, amely arról szólt, milyen körülményeket kell teremtenünk a belső fejlődésünkhöz. Aztán volt két személyes jellegű témakör, amellyel arra próbáltalak motiválni, hogy egyrészt rendezd a családoddal, szüleiddel való kapcsolatot – a gyökereink igenis fontosak! Olyan genetikai, szellemi, érzelmi, neveltetési örökségeket hordozunk, amelyek ellehetetleníthetik a hatékony növekedést. Vagy épp óriási erőt adhatnak, ha jól használjuk.

Te hol tartasz? Rendezted a körülményeidet, dolgozol a gyökereid szintjén, és látod már, milyen ember szeretnél lenni?

Ha valaha elgondolkodtál ezeken, biztos belefutottál abba, hogy „de hát hol vagyok én ehhez a tökéletes lényhez képest”… „Túl távoli”… „Ehhez én kevés vagyok”… blablabla…
Megszólalnak az önbizalomhiány, a kishitűség gonosz manói. Hogy őket elhallgattassuk, először is el kell fogadnunk önmagunkat.

És itt jönnek az óriási tévképzetek. Erről szólt az előző cikk, „Önelfogadás = Fejlődés” címmel. Nem írom le megint, amit ott, csak emlékeztetlek. Az önelfogadás alapja az önismeret. Nem az önkritika! Hanem az önostorozás, a kifogáskeresés, a hibáztatás, a passzív önigazolás nélküli szembenézés. Az a rálátás, amikor tudod, mik az értékeid, hol vannak hiányosságaid, min kell változtatnod, milyen képességekkel rendelkezel, mi a célod, honnan jössz, hova tartasz.

Ebből következik, hogy ha ismered azt, aki vagy, megszeretheted. Hiszen másokat sem azért szeretünk és fogadunk el, mert tökéletesek, igaz? Sőt, néha a hibáik a legvonzóbbak. Az esendőségüktől emberiek. Miért ne lehetnél te őszintén szerethető attól, hogy nem vagy még kész, kiforrott mestermű?

Nade!!!! Meg ne állj itt! Mert az önelfogadás akkor lesz a fejlődésed és a stabilitásod alapja, ha elfogadod azt, amin nem tudsz módosítani, de változtatsz azon, amire van ráhatásod!
Például a szemed színe olyan, amilyen, ezt el kell fogadnod. De a testalkatod más téma! Ha most felháborodsz, és elkezded sorolni az indokokat, hogy miért nem rajtad múlik, akkor nézz egy picit mélyebbre és mondd meg őszintén, ugye, hogy ezek kifogások?

Mert a változtatás nagyon nehéz. Minél régebbi, mélyebb a probléma, annál inkább. Ráadásul nem elég egy gyors fellángolás, varázspálca lendítés. Gyakran komoly átalakításokra van szükség. Majd ezek mellett ki kell tartani. Mert lesznek nehézségek, kísértések, amelyek eltéríthetnek. Úgyhogy értelek, amikor meg akarod magyarázni, miért jó ez, ahol vagy. Azonban gondold át: ha minden így marad (tegyük fel, hogy nem romlik a helyzet, pedig nagy eséllyel fog), akkor olyan életet élsz, amilyenre vágysz? Vagy köszönőviszonyban sincs egymással a kettő? Ha utóbbi az igaz, akkor vajon megéri vállalni a kihívást és a kockázatot? Mit veszíthetsz? A mostani, nem teljes életedet?

A fenti egy példa volt, hiszen nem csupán a külsőségek szintjén kell meghatároznunk, hogy mi kötött, és mi módosítható. Lehet ez az életmódunk, az életstílusunk, a környezetünk, a családunk, a barátaink, a párkapcsolatunk, a munkahelyünk, vagy akár a személyiségünk elemzése.

Bármelyikkel foglalkozol éppen, nézd meg, mit írnál az egyes oszlopokba? 

Majd gondold át még egyszer.

Figyeld meg az indoklásaidat. 

Most dobd ki a 80%-át, mert tuti kifogás volt!

Miután jót nevettél magadon (az önirónia nagyon szórakoztató), kezdd el felvázolni, milyen módon lehetne változtatni? Az egyszerű minta alapján, ha a külsőddel vagy elégedetlen, akkor kezdj el edzeni, menj fodrászhoz, manikűröshöz, kozmetikushoz, szoliba, vagy végletes esetben akár plasztikai sebészhez! Ha tényleg túl kicsi a melled, és ez nagyon zavar, vagy a zsírleszívás megoldás lehet, a gyermekeid után olyan a bőr a hasadon, hogy nem mersz felvenni egy fürdőruhát, akkor ne szégyelld, hogy változtatsz ezeken! Vásárolj magadnak olyan ruhákat, amelyekben nőnek érzed magad (ehhez mindenképpen hívd el egy igazán őszinte barátnődet, aki segít megtalálni a neked jól álló darabokat – meg fogsz lepődni, mennyire más egy külső nézőpont)! Nem vagyok nagy shoppingolós, inkább költök tanulásra bármennyit, de még én is azt mondom, hogy egy (vagy több, a helyzet súlyosságát figyelembe véve…) új cipő csodákra képes!

Tudom, tudom… Most jön az idő és a pénz téma… hosszasan beszélgethetnénk arról, hogy arra van időd és pénzed (energiád!), ami fontos számodra. A kötelező körökön túl, mi lehetne fontosabb, mint hogy te jól érezd magad? Boldog, egészséges, energikus, kisimult, ragyogó nő legyél? Nyilván ez nem egyetlen új ruhán múlik. De bármiben szeretnél fejlődni, változtatni magadon/magadban/az életedben, azt pontosan ezekkel az apró lépésekkel érheted el. Hozz egy döntést, és kezd el megvalósítani. Minden nap egy újabb részletét.

Csak egy személyes sikerélmény: A vállalkozásomat nagyon súlyosan érintette ez a másfél év. Anyagilag enyhén szólva sem rózsás a helyzet… Viszont tudom, hogy ha én jól vagyok, akkor tudok adni másoknak. És ezért minden nap dolgozom azon, hogy boldog legyek. Tegnap például azzal, hogy befizettem egy nyelvtanfolyamot, amire évek óta vágyom. Aztán hazahoztam néhány új cipőt, mert amikor felvettem őket, olyan szépnek éreztem magam… Tudod, mi a poén? Miközben ezeket tettem, a nyelvtanfolyami jelentkezés és a cipővásárlás közben is befutott a számlámra egy-egy utalás…

Szóval ne sajnáld magadtól, ami ahhoz kell, hogy örömteli legyen az életed! Szeresd és becsüld azt, aki vagy, add meg magadnak, amire szükséged van. Ne várd ezt egy férfitól. Ne terheld azzal, hogy az ő dolga téged boldoggá tenni. Te magadért tegyél, és add a társadnak azt a gyönyörű, boldog, ragyogó, energikus, vidám, szexi nőt, ahogyan akkor érzed magad, ha megéled: az önelfogadás = fejlődés, a fejlődés = önbizalom, az önbizalom = önszeretet, az önszeretet = öngondoskodás. Az öngondoskodás = mások táplálása!

Miközben erről írtam, eszembe jutott egy csomó egyéb, amire érdemes kitérni. Mert mindez nagyon szépen hangzik, elég motiváló lett, nem? Főleg a cipős rész.
De sok a nehezítő tényező. Önvád, bűntudat, vagy azok az elfojtott lélekrészeink, amelyekkel nem akarunk szembenézni. Szeretnétek ezekről beszélni kicsit? Ha igen, írjátok meg kommentben!

(2) Hozzászólás

  1. That is very attention-grabbing, You are an overly professional blogger.
    I have joined your feed and look ahead to in search of extra of your great post.
    Additionally, I’ve shared your site in my social networks

  2. I am in fact grateful to the owner of this site who has
    shared this enormous paragraph at here.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük