Vasárnap délelőtti csendélet, kócosan, kávéval… Hiszen ilyen az életünk. Nem a közösségi média színes-szagos álomvilága. Ez emberi. Tökéletlen. Ám ettől még nem rossz.
Mégis, hányszor merül fel bennünk a kérdés: elég ez? És most nem abból a megközelítésből értem, hogy milyen kevés is elegendő az élethez, akár a boldogsághoz. Mert sokszor ehhez épp megfelelő, hogy egészségesek vagyunk, van fedél a fejünk felett, van ennivalónk, élnek a szeretteink stb. Örömtelivé pedig simán teheti a pillanatot az ablakon beáradó napfény, a kávé finom íze, egy jó szó, ölelés…
A kérdésem most onnan eredt, hogy épp az online marketingen gondolkodtam. Kik az én célközönségem? Mi a fő problémájuk, ami összeköti az egyéneket? Mi hiányzik nekik? Miért érzik úgy, hogy bármit tesznek, nem elég…? Kik vagyunk mi?
Nők, akik nem tudják, hogyan éljék meg a nőiességüket.
Kezdjük ott, hogy mit jelent ez? Mi mindent takar ez a fogalom? Te körülírtad már valaha, szerinted mitől nő egy nő? Ha nem tudod megfogalmazni, akkor honnan tudod, hogy min kellene változtatnod?
Nők, akik szeretnének boldog, teljes életet élni.
Hogyan fér össze az önkiteljesítés és a család? Miért tűnik ellentétesnek a mai világban eme két terület? Hogyan lehetséges nőként élni minden téren? Hogyan vihetőek bele a „hagyományos” női szerepek akár a munka világába is? Hogyan legyünk önazonosak és hitelesek minden életterületünkön?
Nők, akik élveznék a női mivoltukat.
Hát, van egy elég provokatív kérdésem, visszacsatolva az előző pontra. Mennyi tiszteletet kap manapság egy nő? Téged elismernek az intellektusodért, a tudásodért, az élettapasztalataidért? A főzőtudományodért, az otthonban végzett kismillió „láthatatlan” dologért, amit munka mellett végzel? Az anyaságodért? Azért, hogy hűséges társa vagy egy férfinak? A szakmai előmeneteledért? Vagy „csak” legyél szexi, szép, szexuálisan mindig válaszkész baba és cselédlány? Amúgy meg maradj csendben, mert „te csak egy nő vagy”?
És vajon mennyire tiszteled te önmagad? Egy férfias értékeket istenítő világban, ha nem érzed azt, hogy megbecsülnek, és főleg te nem nézel fel arra a sokszínű nőre, aki vagy, hogyan élvezhetnéd egyáltalán, hogy nő vagy?
Nők, akik arra vágynak, hogy szépnek, vonzónak, értékesnek érezzék magukat.
És igen, talán ez a legmegfoghatóbb közös pont mindannyiunkban. Mert mire vágyunk? Mi hiányzik ilyen elképesztően? Az a ragyogás, ami egy csodaszép gyémánt sajátossága. Az értéke ott van akkor is, ha csak egy csiszolatlan kődarab a bányában. Ám ha felfedezik, megmunkálják, fényt kap…
Nem mások által válik egy nő széppé, vonzóvá, értékessé. Mindez belülről fakad. Ott kell keresni a kincset. Majd finoman a legjobb változatává csiszolgatni.
De ez nem elég. Látnunk is kellene, mennyit érünk. Ez az önismeret. Az önismeret az alapja az önszeretetnek. Mert valóban szeretni azt tudod, amit ismersz.
Ha te nem látod a saját fényed, ha nem foglalkozol azzal, hogy jól legyél, és fokozatosan meg tudd élni azt a nőt, aki lenni szeretnél, hogyan várhatod, hogy más ezt megmutassa neked? Ha meg is teszi, vajon elhiszed neki?
Ezért kezdem a tanítás minden formáját ezekkel a témákkal:
Mit jelent a Nőiesség?
Miért keverik össze az erőt az erőszakkal, a gyengédséget a gyengeséggel?
Mi a „rejtett nőgyűlölet” meghatározása? Miért nem tisztelik a nőket, és ezáltal miért nem tiszteljük magunkban a nőt?
Mit jelent az önbizalom? (Az önmagunk, a tudásunk és a képességeink valódi ismeretére épülő hit, miszerint „bízom magamban, hiszem, hogy képes vagyok valamire”.)
Mitől lesz kisugárzása egy nőnek? Avagy, hogyan töltődjünk annak érdekében, hogy jól legyünk, és legyen miből adnunk másoknak?
Mi a vonzerő? Mert abban gondolom egyetértünk, hogy a közösségi médiából ránk ömlő cicik és fenekek áradata nem az…
Mi a szexualitás jelentősége? Hogyan függ össze a nőiességünkkel, az erőnkkel, az egészségünkkel? Miért hiányzik ilyen elképesztően a mai világból a minőségi szexualitás, és milyen káros hatásai vannak ránk és a párkapcsolatainkra?
Nem vagyok tökéletes mintája annak, amit tanítok. Én is egy nő vagyok, reggelente kócosan, köntösben, kávéval. Egyszer nevetve, máskor sírva. Amit átadok, azok a tapasztalataim. Egyedül már jól mennek. Kapcsolatokban hol jól, hol rosszabbul. Igyekszem tanulni és használni, amit tanítok. Mindent, amit felvetettem, átéltem, átélek, és mélységesen együttérzek veled. De még hiszem, hogy van megoldás. Van esély boldog, teljes életet élni. Elérhető, hogy szépnek, vonzónak, értékesnek érezzük magunkat. És a környezetünk is ezt közvetítse felénk…
A kifelé vezető út befelé vezet… Főleg egy megértő, szerető, elfogadó és támogató női közegben.
